Ugorgyunk

De rég nem írtam már.
Nem ütött el egy kamikaze bringás sem, így szépen lefutottam a Vivicittát (10,5km, 60:40).

A bicómon kezdenek kiütközni a teszkóbringa (Hervis...) tulajdonságok, hetente kell
szervizbe vinnem. Legutóbb a Lánchídnál tört ki egy küllő a hátsó kerekemből, pedig semmi padkázás nem volt, csak gurultam.
Ehelyett cipeltem. Első kerék gurul, hátsót emelve tolom. Lánchídtól a Bem térig... jó kis edzés.
Közben a bringások huss-huss, elölről-hátulról. Csak egy szembejövő futár állt meg, hogy tud-e segíteni valamit (nem tudott). Nagyon jólesett a szolidaritása, ezúton is mégegyszer köszönet érte!
Szóval érik egy kerékcsere valami izmosabb duplafalúra.

Holnap Critical Mass, immár rendezőként. Szép időt, nagy tömeget várok.
De előtte még kell egyet aludni, fürdőkádat, gipszkartont, WC-kagylót vásárolni, énekpróbára menni, meg jól elmélyedni a biogáz technológia rejtelmeiben.

Desszertnek egy kis olvasnivaló: élvezetes kis cikk a városi kerékpározás örömeiről és nevelő hatásáról.
Vay Márton: A biciklifüggés természetrajza

Szobakerékpár

Múlt hétfőn átnyergeltem. Most már jobbára elég meleg van ahhoz, hogy még kisebb szélben se forduljak le dermedten a nyeregből, úgyhogy végre újra bringával járok (szinte) mindenhova.
Nagyon élvezem, a Critical Mass szervezése is autentikusabb így. (Áprilisra már nem is vettem bérletet, csak egy "biztonsági" füzetjegyet. Öt rugó megtakarítás tisztán.)

Szóval, mivel újra két keréken közlekedek, vasárnap este az árvíz megtekintése céljából nyeregbe pattantam. Kesztyű, bukósisak fel, dinamó kerékre csattint.
Mit mondjak, magányos különc voltam vele:
Csak jöttek szembe a szobakerékpárosok, csak jöttek, lámpa sehol, sisak sehol. Volt helyette divatos napszemüveg (homlokon, mert ugye este volt), meg belőtt séró, meg csilivili bicaj.

Közegészségügyi szempontból persze nem is baj, ha nem használnak sisakot: az a koponyasérülés ellen véd, és rengeteg lehetséges agyhalott szervdonortól fosztaná meg a várólistán szenvedőket a túl elterjedt használata.

Na de a lámpa. Legalább egy Negrót szopogathatna az ilyen, hogy az világítson a szájában.
Mert ha a sok bamba gyalogos nem állja el az utat - márpedig este kevesebben vannak - akkor én gyorsabban haladok. És ha nem látom a drága kerékpáros kollégát, esetleg összeütközünk. És ha egy ilyen miatt lesérülök, és nem tudom lefutni a Vivicittát, akkor nagyon morcos leszek.

A hétszázát.